Miért nem működnek a klasszikus HR-módszerek a mai fiatal munkavállalóknál?
- Szűcs Viktor
- szept. 1.
- 2 perc olvasás
Frissítve: szept. 12.
A fiatal dolgozók mentális egészsége krízispont felé tart: az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt a depresszió, szorongás és pszichoszociális zavarok előfordulása ezen korcsoportban — nem csupán diagnosztikai javulásról van szó, hanem valós, világméretű egészségügyi válságról .
A Lancet szakértői bizottsága szerint (2024) a 12–25 éves fiatalok mentális igényei radikálisan eltérnek korábbi generációkétól, ezért a meglévő rendszerek — köztük HR- és munkahelyi integrációs gyakorlatok — súlyos szakadékba ütköznek.
A helyzet Magyarországon — ami igazán számít
A fiatalok mentális terhelése közvetetten nő: iskolai nyomás, munkahelyi bizonytalanság, digitális kultúra és a COVID utóhatásai mind hozzájárulnak a pszichés problémák fokozódásához.
Az általános HR-módszerek (tréningek, team-építők, kétéves onboarding folyamat) nem veszik figyelembe a fiatalokat jellemző érzelmi rugalmasság-hiányt, az identitásépítéshez és bizalomhoz való különleges igényt.
Mit mond a Lancet-jelentés?
A prevenció és korai beavatkozás kulcsfontosságú: a fiatalok esetében különösen hatékonyak lehetnek a digitális, street-szintű, peer-alapú és közösségi támogatást kínáló modellek.
A fiatalokkal azonosulni képes segítők kellenek: a „youth peer workers” (fiatal segítők, akik saját kríziseket éltek át) segítenek bizalmat építeni, élményalapú támogatást nyújtanak, és csökkentik a stigmatizációt.
Mi az, ami működhet a munka világában is?
Digitális platformok és mérések
Mobilalkalmazások, chatbotok, önértékelésre épülő eszközök segíthetnek a mentális állapot követésében, miközben azonnali, személyre szabott támogatást kínálnak. A Lancet hangsúlyozza az ilyen modellek szükségességét.
Kortársszereplők bevonása
A „peer worker” beépítése a munkahelyi mentális egészség programokba: fiatal kollégák felkészítése arra, hogy támogatóként jelenjenek meg egyénileg vagy csoportban. Ez a modell csökkentheti az elidegenedést és könnyebben elindítja a belső reflexiót.
Proszociális kultúra építése
HR-programok helyett olyan munkahelyi kultúra kialakítása, amely nyitott a beszélgetésre, sebezhetőségre, és aktív közösségi támogatást kínál. A bizalom, rugalmasság és közös tanulás erősítése elengedhetetlen.
Rugalmas, fiatal-központú intervenciók
Nem egy nagycsoportos műhely, hanem rövid, célzott és opcionális coaching- vagy mentori programok – amelyek identitásépítésre, hosszú távú motivációra hatnak – lehetnek sikeresek.
Összegzés: újragondolt munkahelyi integrációs modell a fiatalokra hangolva
Kihívás | Javasolt válasz |
|---|---|
Növekvő pszichés terhelés, amelyet a klasszikus HR nem kezel | Digitális és peer-alapú, prevenciós mentális támogatás |
Fiataloknál hatékonyabb, az élményeikre reflektáló segítés szükséges | „Youth peer worker” program — kortárs támogatók bevonása |
A hagyományos tréningek nem építenek bizalmat | Kisebb, autonóm, fiatalbarát intervenciók, bizalmi légkör |
Pontszerű HR-megoldások helyett komplex kultúra szükséges | Proszociális, mentális támogatásra épülő szervezeti kultúra |
Zárógondolat a NetCoach olvasóinak
A fiatal munkavállalók új mentális kihívásokkal néznek szembe — elengedhetetlen, hogy a munkahelyeken is átgondoljuk a támogatási és integrációs stratégiákat. A hazai HR-gyakorlatok is profitálhatnak a modernebb, innovatív megközelítésekből. Ez nemcsak hatékonyabb integrációt, hanem hosszú távon egészségesebb és elégedettebb munkaerőt is jelent.
Ha szeretnéd jobban megismerni a szerzőt, akkor kattints ide.
Források:
Hozzászólások