A hatalom próbája

Mire képes ez az ország, ha összefogunk, ha a magyar nép eltökélt, hisz és cselekszik?

Ez a választás számomra a változásról szólt.  Arról, hogy végre beleálltunk: nem csendes elszenvedői vagyunk a történéseknek, hanem aktív alakítói is. 

Voltak, akik a nagyobb jóért áldozatot hozva visszaléptek, voltak, akik 2 év alatt megingathatatlan hittel és önfegyelemmel többet értek el, mint mások 16 év alatt, voltak bátrak, sőt vakmerők, csendes támogatók és háttérben cselekvők. A közös az, hogy mind tettek valamit, ami egy irányba mutatott.

Ez önmagában hatalmas lépés. Megmutatta erejét a MAGYAR nép!

De felhívom a figyelmet: nem megváltót választottunk, aki majd helyettünk rendet tesz. A felhatalmazást kapott vezetők feladata az, hogy végig vigyék azt a változást, amelyről a magyarok döntöttek. A mi közös feladatunk pedig az, hogy ebben éber, felelős és aktív polgárok maradjunk.

Az autonómia felelősséggel jár. Ebben mindannyiunknak részt kell vállalnunk. Már láttuk, hová vezet, ha túl nagy hatalom kerül egyetlen kézbe. Ezt soha többé nem engedhetjük meg.

Ezért arra van szükség, hogy mindenki felgyűrje az ingujját és tegye meg azt, ami tőle telik.

Először is: hallgassuk meg azokat is, akik most csalódottak, félnek vagy „gyászolnak”. Barátokat, rokonokat, ismerősöket. Ne ellenséget lássunk bennük, hanem honfitársat. Nyugtassuk meg őket: nem kiszolgáltatottjai lesznek egy új rendszernek, hanem alakítói lehetnek annak.

Aztán mindenki tegye fel magának a kérdést: én hogyan lehetek hasznos a társadalom számára és kezdjen el cselekedni.

A fotelből okosakat mondani könnyű. Most a tettek ideje jött el. Ki-ki tudása, lehetősége és ereje szerint álljon egy jó ügy mellé és kezdjen el dolgozni érte.

Az új vezetőket pedig tartsuk szemmel. Követeljük meg tőlük, hogy az ország és a magyar emberek érdekeit szolgálják. Hogy éljenek a bizalommal és ne visszaéljenek vele.

A feltétel nélküli bizalom kora véget ért.

A felébredt, felelős, aktívan cselekvő magyar állampolgárok ideje jött el. Olyan embereké, akik nem várnak a jövőre, hanem összefogással, közös erővel és munkával formálják azt.

Amit ma országos szinten látunk, azt nap mint nap látom a szervezetek világában is. A valódi kérdés sose az, ki kerül vezetői pozícióba, hanem az, aki odakerül, hogyan él a rábízott hatalommal. Amikor egy vezető körül eltűnik az őszinteség, megszűnik a párbeszéd és a kontroll helyét a lojalitás veszi át, ott előbb-utóbb megbillen a rendszer. Legyen szó országról, vállalatról vagy közösségről: a jó vezetés nem mindenható, nem uralkodni akar, hanem szolgálni és felelős kommunikációval és helyes döntésekkel előmozdítani a fejlődést. 

Én ezen dolgozom nap mint nap vezetőkkel és szervezetekkel: több tudatosság, több felelősségvállalás és emberibb, érettebb vezetői kultúra szülessen. 

A jövőt nem az új vezető formálja, hanem mindazok, akik megtanulnak jól élni a rájuk bízott bizalommal, akik mernek őszinte visszajelzést adni és proaktívan szerepet vállalni.

Te hogyan tudsz hozzájárulni a közös jövőhöz a saját területeden?

Írd meg kommentben!

Ha pedig vezetőként szeretnél tudatosabban élni a rád bízott felelősséggel, szívesen beszélgetek veled. Foglalj időpontot itt.