top of page

A jó szabadság csak „offline” lehet?


Annak idején, amikor egy globális nagy cégnél vezetőként dolgoztam, minden nyár előtt ugyanazt az üzenetet kaptuk a HR-től:

"Kapcsolódj ki teljesen. Hagyd otthon a laptopot, nem is kell nézned az e-mailjeidet. Bízz a helyettesedben."

25 évet töltöttem multinacionális környezetben, és ma már azt is értem, miért alakult ki ez a szemlélet. A nagyvállalatok tudatosan törekednek arra, hogy olyan munkáltatói környezetet teremtsenek, ahol a szabadság valóban a feltöltődésről szól. A megfelelő helyettesítés, a jól működő folyamatok és a teljes kikapcsolódás ennek fontos részei voltak.

Még ma is azt gondolom, hogy ebben rengeteg igazság van.

Az utóbbi időben viszont egyre többször hallok egészen más mondatokat. Főleg cégvezetőktől, vállalkozóktól és olyan vezetőktől, akiknek nincs valódi helyettesük - akik éppen ezért nagyon más felelősségi helyzetben utaznak szabadságra.

"Nekem éppen attól nyugodt a szabadságom, hogy minden reggel húsz perc alatt átnézem a fontos e-mailjeimet. Ha nincs semmi rendkívüli, becsukom a laptopot, és egész nap a családomé vagyok."

Bevallom, ez elgondolkodtatott.

A szervezetpszichológiai kutatások továbbra is azt mutatják, hogy a regeneráció egyik legfontosabb feltétele a mentális leválás a munkáról. A szakirodalom ezt psychological detachment-nek nevezi, vagyis annak a képességét, hogy szabadidőnkben fejben is el tudjuk engedni a munkát. Ugyanakkor a legfrissebb vizsgálatok szerint nemcsak az számít, hogy fizikailag távol vagyunk-e a munkától, hanem az is, hogy mi irányítjuk-e a kapcsolatot a munkánkkal, vagy az irányít bennünket. A szabadság minőségét nem pusztán a hossza, hanem a valódi feltöltődés határozza meg.

Coachként azt látom, hogy van, aki két hétig hozzá sem nyúl a laptopjához, mégis végig a munkán gondolkodik, valahol mélyen ezen szorong. Más pedig napi húsz perc alatt meggyőződik róla, hogy minden rendben, és utána valóban jelen tud lenni a családjával, barátaival.

Nem a húsz perc a kérdés. Hanem az, hogy te irányítod a munkát, vagy a munka irányít téged?

A futballban ugye az egy jól ismert mondás, hogy "a gólt nem kell megmagyarázni." Lehet az egy látványos bombagól, vagy egy szerencsésen bepattanó labda – a végeredmény ugyanaz.

Talán a szabadsággal is valami hasonló a helyzet: ha a végén kipihentebben, nyugodtabban és megfelelő energiával térsz vissza, akkor megtaláltad azt a működési módot, ami neked a legjobb..

Nem hiszem, hogy ma már egyetlen, mindenkire érvényes recept létezik.

Ma már nem azt kérdezem elsőként egy vezetőtől vagy vállalkozótól, hogy dolgozott-e a szabadsága alatt. Sokkal inkább azt kérdezem: „Sikerült feltöltődnöd?”

Mert végső soron ez a szabadság valódi célja. Ha ezt a teljes offline lét adja meg neked, őrizd meg ezt a szokásodat.

Ha pedig egy tudatosan kijelölt, pl. napi 15-20 perces munka-kapcsolódás segít abban, hogy utána valóban jelen legyél a családoddal, barátokkal, önmagaddal vagy éppen a pihenéssel, akkor ne érezd emiatt rosszul magad.

Hiszek benne, hogy a legjobb szabadság nem attól jó, hogy megfelel egy általános szabálynak, hanem attól, hogy valóban regenerálódni tudsz.

Ne mások szabadságát másold. Találd meg azt a működési módot, amely mellett valóban fel tudsz töltődni. Jó pihenést és sikeres kikapcsolódást kívánok azoknak, akik


A fentiek saját vezetői és coaching tapasztalataimra, valamint friss szervezetpszichológiai és HR-kutatásokra épülnek.

 
 
 

Hozzászólások


bottom of page